Poliuretán rezgőszita vs. hagyományos sziták

Miért teljesítenek jobban a poliuretán rezgőrostok a hagyományos drót- és acélközegeknél

Kiváló kopásállóság és 2–3-szor hosszabb élettartam

A poliuretánból készült rázósziták kiemelkednek abban, hogy sokkal jobban ellenállnak a kopásnak és igénybevételnek, mint más anyagok. Jól bírják a mechanikai elhasználódást, korróziót és az intenzív rezgésekkel járó ásványfeldolgozó műveletek során fellépő folyamatos terhelést. Az iparági tapasztalatok szerint ezek a sziták átlagosan két-háromszor hosszabb ideig tartanak, mint a hagyományos dróthálók hasonló terhelés mellett. Ennek az ellenállóságnak az oka a poliuretán molekulák rugalmasságában rejlik. Ez a rugalmasság lehetővé teszi, hogy a szita felfogja az ütéseket, ahelyett, hogy repedések keletkeznének ismételt terhelés hatására. Az üzemeltetők számára ez azt jelenti, hogy lényegesen ritkábban kell cserélni a szitákat. A kevesebb javítás alacsonyabb karbantartási költségeket, kevesebb tartalékalkatrész raktározását és fontos szempontként a termelés leállításának csökkenését eredményezi váratlan meghibásodások miatt.

Rugalmas felület megakadályozza a beragadást és lehetővé teszi az önkitisztulást nedves vagy finom anyagoknál

A poliuretán felületek nem olyan merevek, mint a hagyományos acél- vagy dróthálók. Működés közben az anyag valójában hajlik és mozog, apró rezgéseket keltve, amelyek megrázzák és eltávolítják a felragadt részecskéket. Ez az egész folyamat egyfajta beépített tisztítórendszerként működik, hatékonyan küzdve a ráragadás és a tömítődés problémái ellen. Ez különösen fontos a nedves szén, vasérc-por vagy agyag tartalmú anyagok feldolgozásánál. Az iparágban működő üzemek azt tapasztalták, hogy a teljesítményük körülbelül 40%-kal marad magasabb, mint amit az acélrácsoktól kaptak. Emellett a poliuretán rácsok nyílt felülettel rendelkező teljesítménye hónapról hónapra állandó marad, nem csökken gyorsan az anyagfelhalmozódás miatt.

Beépített zajcsillapítás és rezgéscsillapítás biztonságosabb, csendesebb működésért

A poliuretán használata acélsziták helyett körülbelül 15–20 dB(A)-val csökkenti az üzemeltetési zajszintet. Ez a mértékű csökkenés jelentős különbséget jelent a munkavállalók hallásának védelme és a szabályozások betartása tekintetében is. A folyamat lényege elég érdekes: a anyag viszkoelasztikus tulajdonsága magába foglalja a körbeverődő rezgési energiát, így megakadályozva a kellemetlen harmonikus rezonanciák kialakulását a szitakeretekben. Hosszú távon ez kevesebb szerkezeti terhelést jelent. Emellett a rezgések sokkal kevésbé továbbítódnak az indítórendszerekre, ami hosszabb csapágyélettartamot eredményez, és összességében kevesebb karbantartást igényel. Tapasztalataink szerint különösen olyan helyeken mutat csodákat, ahol a zajcsökkentés kiemelten fontos, például fafeldolgozó üzemekben vagy nagyobb közmű hulladékfeldolgozó központokban, ahol egyébként az állandó, hangos gépek teljesen idegbajba kergetnének mindenkit.

Hagyományos sziták fő korlátai igénybevételnek kitett alkalmazásokban

Gyors degradáció az igénybevétel, korrózió és fáradás miatt magas rezgésterhelés alatt

A huzalhálók és acélrácsok nem tartanak sokáig, amikor érintkezésbe kerülnek törmelékes ércekkel, károsító iszappal, vagy folyamatos, nagyfrekvenciás rezgések hatásának vannak kitéve. Idővel a fémtörés miatt a panelek elszakadnak, a kapcsok letöredeznek. Eközben a kémiai hatások felgyorsítják a felületi pittálódást és torzítják a nyílásokat. A legtöbb ásványfeldolgozó üzemnél az egész panelek cseréjére három és hat hónap között kell sort keríteni. Az ilyen rendszeres cserék jelentősen terhelhetik a költségvetést, egyes létesítmények évente akár 740 000 dollárt is költhetnek karbantartásra, ezt egy 2023-as Ponemon Intézet tanulmány is alátámasztja. Az acél nem alkalmas ismétlődő ütések hosszú távú elviselésére, mivel hiányzik belőle a molekuláris rugalmasság, amely szükséges az ütés hatékony elnyeléséhez. Ezáltal az acél alkatrészek különösen hajlamosak meghibásodni kemény működtetési körülmények között.

Állandó dugulás és lerakódás finom, nedves vagy ragadós anyagok esetén

Amikor a nedvesség keveredik a finom részecskékkel, komoly problémákat okozhat a merev szűrőrendszerek számára. A 2 mm-nél kisebb részecskék hajlamosak beakadni a nyílásokba, amit dugulásnak nevezünk, míg a nedves vagy agyagos anyagok egyszerűen rá tapadnak a huzalokra, és idővel lerakódnak. A legtöbb üzemeltető tapasztalata szerint a teljesítményük akár 30–50 százalékkal is csökkenhet már nyolc óra folyamatos üzem után. A szokásos megoldás a sűrített levegős vagy fémrudakkal történő kézi tisztítás, ám ez gyakran megsértheti magukat a szűrőlapokat, és balesetveszélyt jelent a dolgozók számára. Az acélszűrők egy fontos tulajdonságtól esnek el: hiányzik belőlük az a rugalmas tulajdonság, amely lehetővé teszi az automatikus öntisztulást, és amely miatt a poliuretán szűrők a gyakorlatban lényegesen jobbak.

Teljesítményösszehasonlítás: átbocsátóképesség, nyílásfelület és tápfelület-kompatibilitás

Dinamikus nyílásfelület-megőrzés biztosítja az állandó átbocsátóképességet idővel

A poliuretán panelek évekig megtartják eredeti alakjukat, még extrém körülmények és abrazív anyagok hatására is. Ezek a panelek rendkívül jól visszarugódnak, még akkor is, ha részecskék folyamatosan ütögetik őket, ezzel megakadályozva azt a fokozatos deformálódást, amely acél- és drótháló esetében idővel jelentkezik. Az eredmény? Körülbelül 20, sőt akár 30 százalékkal jobb teljesítmény az anyagáramlás sebességében más megoldásokhoz képest. Ezt a hatást különösen kemény ipari környezetekben figyeltük meg, például gránit törésénél vagy vasérc osztályozásánál, ahol az állandó nyílások fenntartása elengedhetetlen a működési hatékonyság szempontjából.

Anyagspecifikus választási útmutató: Poliuretán vs. Acél abrazív anyagokhoz, nedvességhez és finomfrakciót tartalmazó adagoláshoz

Száraz, durva anyagok (pl. >10 mm-es frakciók) esetén az acél továbbra is költséghatékony kezdeti választás. Azonban finom (<5 mm), nedves vagy ragadós ércek, illetve erősen kopó anyagok (pl. kvarc, talkit) kezelésekor a poliuretán egyértelmű technikai és gazdasági előnyöket kínál:

Ezen felül a poliuretán rezgéselnyelő tulajdonságai 40%-kal csökkentik a rácslemez kopását magas frekvenciájú működés közben – tovább növelve így a rendszer élettartamát és megbízhatóságát.

Teljes birtoklási költség: A poliuretán rezgőrács hosszú távú értékének mérése

Az acél médiák első ránézésre olcsóbbnak tűnhetnek, de ha hosszabb távon tekintjük az egész képet, a poliuretán gazdaságilag előnyösebb. A gyakorlati tesztek azt mutatják, hogy a poliuretán lemezek átlagosan körülbelül 22 hónapig tartanak, amikor vasérc műveletekben használják őket, ami durván ötször hosszabb, mint az acél átlagosan 4,3 hónapos élettartama. Ha ezt öt évre vetítjük, a számítás szerint a feldolgozott tonnánként mindössze 0,03 USD-be kerül a poliuretán médiával szemben az acél médiára jutó 0,11 USD-szal – ez költségmegtakarítást jelent majdnem kétharmad mértékben. A megtakarítások itt nem állnak meg. Pénzt takarítunk meg azért is, mert kevesebb csere szükséges, és elkerülhetők a bosszantó, váratlan leállások. A munkaerőköltségek is csökkennek, mivel a dolgozóknak kevesebb időt kell tölteniük anyagok tisztításával és cseréjével. Az energiafogyasztás is alacsonyabb, mivel a poliuretán kevesebb rezgésellenállást okoz üzem közben. És ne feledjük, hogy a környező gépek sokkal kevésbé szenvednek kopást. Az ipari kutatások folyamatosan alátámasztják, hogy a poliuretán akár 40%-kal is csökkentheti a teljes tulajdonlási költségeket. Mindenki számára, aki nehéz szitálási körülményekkel küzd, a poliuretánra váltás pénzügyileg indokolt lépés, amely kifogásolhatatlanul állja a helyét.

GYIK szekció

Miért hosszabb az élettartama a poliuretán képernyőknek, mint az acéloknak?

A poliuretán képernyők rugalmas molekulákból készülnek, amelyek elnyelik az ütődéseket repedés nélkül, így hasonló körülmények között kétszer-háromszor hosszabb élettartamot biztosítanak, mint az acélképernyők.

Hogyan akadályozzák meg a poliuretán képernyők a tömődést és segítik az önkitisztulást?

A poliuretán rugalmassága lehetővé teszi, hogy a képernyők meghajoljanak és mozogjanak, apró rezgéseket létrehozva, amelyek eltávolítják a beakadt részecskéket; ez egy öntisztító mechanizmus, különösen finom és nedves anyagok szűrésekor hasznos.

Csökkenthető a működési zaj a poliuretán képernyők használatával?

Igen, a poliuretán képernyők használata körülbelül 15–20 dB(A)-val csökkenti a működési zajt, így csendesebb és biztonságosabb megoldást nyújtanak az acélképernyőkhöz képest viszkoelasztikus tulajdonságaiknak köszönhetően.

Takarékosabbak-e a poliuretán képernyők az acélhez képest?

A poliuretán képernyők jelentősen csökkentik a teljes birtoklási költségeket, mivel akár ötször hosszabb ideig tartanak, és kevesebb cserét igényelnek, így csökkentve a munkaerő- és karbantartási költségeket.