A poliuretán azért emelkedik ki, mert viszonylag jól bírja a szélsőséges hőmérsékleteket, ami miatt kiváló választás a szállítószalag-tömítésekhez. Folyamatosan megfelelően működik akkor is, ha a környezet hőmérséklete nagyon hidegre vagy rendkívül forróra változik. A legtöbb poliuretán anyag ellenáll a mínusz 30 Fahrenheit foktól egészen körülbelül 240 Fahrenheit fokig terjedő hőmérséklet-tartománynak, anélkül, hogy felbomlana. Ipari környezetben végzett vizsgálatok bebizonyították, hogy ez az anyag megbízhatóan teljesít az említett hőmérsékleti tartomány teljes körében. Érdekes jellemzője még, hogy a poliuretán mennyire rugalmas marad hirtelen hőmérsékletváltozások során. Ennek a rugalmasságnak köszönhetően a tömítések továbbra is hatékonyan ellátják feladataikat még változó körülmények között is. Az a tény, hogy a poliuretán nem bomlik le ilyen változó körülmények között, hosszú távon ritkább cseréket és karbantartásokat jelent, így mind a karbantartó személyzet, mind az anyagi ráfordítás szempontjából is takarékosabb megoldást nyújt.
Az uretán annyira jó tömítésre, mert alapvető fizikai tulajdonságainak köszönhető, mint például a keménységi fokozatok és a szakítószilárdság. Ezek a tulajdonságok megakadályozzák a szivárgást még nyomás alatt is, ami különösen fontos gyártási környezetekben. Egy másik nagy előnye az anyagnak az erős kopásállósága. Ez különösen fontos olyan helyeken, ahol alkatrészek egymáshoz dörzsölődnek, vagy ahol por és szennyeződés keletkezik, mivel a gyengébb anyagok sokkal gyorsabban tönkremennek. Az anyag ellenálló képessége a vegyi anyagokkal szemben is kiemelkedő, ami különösen kritikus fontosságú a szállítószalagokban található tömítéseknél, amelyek különböző anyagokkal érintkeznek. Mindezeknek köszönhetően az uretán tömítések általában hosszabb ideig tartanak, mint más alternatívák, miközben megtartják hatékonyságukat, így megbízható választást nyújtanak számos ipari környezetben, ahol a megbízhatóság elengedhetetlen.
Nagyon fontos, hogy a poliuretán tömítések megfelelő üzemeltetési hőmérsékleténél dolgozzunk, ha azt szeretnénk, hogy jól működjenek, hosszabb ideig tartsanak, és hosszú távon is megfelelően tömítsenek. Kutatások azt mutatják, hogy a poliuretán tömítések előírt hőmérsékleti tartományon belüli üzemeltetése csökkenti a meghibásodásokat körülbelül 40%-kal. Az előírt hőmérsékleti határokról való tudás segíti a mérnököket abban, hogy már a kezdet kezdetén jobb terveket készítsenek, ezáltal a rendszerek egészében hatékonyabban működnek. Mindenki számára, aki poliuretán tömítésekkel dolgozik, annak a hőmérsékleti optimális tartományon belüli tartás nem csupán jó gyakorlat, hanem szinte elengedhetetlen a komponensek valós körülmények közötti maximális kihasználásához.
Magas hőmérsékletnek kitéve a poliuretán tömítések hajlamosak termikus lebomlásra, emiatt elveszítik rugalmasságukat, és idővel ridegekké válnak. Tesztek azt mutatják, hogy amikor ezek a tömítések túllépik a megadott hőmérsékleti tartományt, teljesítményük körülbelül 20%-kal csökken. Annak ismerete, hogy a tömítések hogyan hibásodnak meg extrém hőség hatására, segíti a vállalatokat a karbantartási ütemek jobb megtervezésében, így elkerülhető a tömítések meghibásodásából fakadó, nem tervezett leállás. Mindenki számára, aki olyan berendezéssel dolgozik, amely poliuretán tömítéseken alapul, a hőmérsékleti tartományok nyomon követése nem csupán jó gyakorlat, hanem szinte elengedhetetlen ahhoz, hogy a tömítések hosszú élettartamát biztosítsuk, és elkerüljük a műveletek során jelentkező költséges meglepetéseket.
A poliuretán tömítések egyáltalán nem bírják jól a hideg időjárást. Amikor a hőmérséklet túl alacsonyra esik, az anyag rideggé válik, és normál üzemeltetés közben repedezni kezd. Terepadatok azt mutatják, hogy a -20 Fahrenheit fok alatti hőmérsékletnek kitett tömítések körülbelül 30%-kal gyakoribban meghibásodnak, mint azok, amelyeket megfelelő hőmérsékleti környezetben tartanak. Ez a meghibásodás nemcsak kellemetlen, hanem pénzügyi és leállási költségekkel is jár. A hideg éghajlaton dolgozó mérnököknek figyelniük kell erre. Különleges poliuretán keverékek állnak rendelkezésre kifejezetten alacsony hőmérsékleti környezetekhez. Ezek az összetételek akkor is megőrzik hajlékonyságukat, ha teljesen megfagynak, így a tömítések sértetlenek maradnak extrém téli körülmények között is. A legtöbb gyártó ezeket hidegálló változatokat ajánlja, ha a berendezésnek nullánál alacsonyabb hőmérsékleteken is megbízhatóan kell működnie.
A hőmérsékletváltozások valóban befolyásolják, hogy az uretán tömítések hogyan mozognak a szoknya rendszerekben. Ahogy a hőmérséklet növekszik és csökken, az anyag ténylegesen kitágul, majd újra összezsugorodik, ami eltolódást okozhat a tömítések pozíciójában, és számos problémát eredményezhet. Fontos ismerni a hőtágulási együtthatókat. Az uretán esetében ez általában körülbelül 5,5 és 6,5 közötti érték szorozva tíz a mínusz ötödiken. Ez a szám különösen fontos a megfelelő alkatrésztervezés szempontjából, hogy elkerüljék a későbbi elmozdulásokat. A megfelelő hőtágulási és összehúzódási ciklusokra való megfelelő tervezés segít javítani a tömítések teljesítményét. A megfelelő beállítással a tömítések hosszabb ideig megőrzik a szükséges tömörítést, így a berendezések tovább üzemelnek javítás vagy cserére szorulás nélkül.
A szállítóberendezések hézagjainak megfelelő kezelése segít megelőzni azokat a problémákat, amelyeket a poliuretán tömítések hőmérsékletváltozás miatti tágulása vagy összehúzódása okoz. A legtöbb üzemben használt megoldás az olyan állítható feszítőmechanizmusok alkalmazása, amelyek képesek kezelni a helyzetváltozásokat, mivel a hőmérséklet nap közben ingadozik. Tanulmányok szerint az olyan szállítóberendezések, amelyek rendelkeznek beépített hézagállítási lehetőséggel, kevésbé szenvednek leállásokat tömítések elmozdulása miatt. Ha a tervezőmérnökök már a rendszer kezdeti kialakításánál fogva változó hézagokat építenek be, valójában egyenletesebb tömítőnyomást tudnak biztosítani. Ez különösen fontos olyan környezetekben, ahol a hőmérséklet jelentősen ingadozik a meleg és hideg ciklusok között. A karbantartó csapatok többsége úgy találta, hogy az elején a megfelelő hézagkezelésre fordított idő hosszú távon megtérül a javítások csökkenésében és a hosszabb élettartamot biztosító berendezésműködésben.
A bizonyos kémiai anyagok hozzáadása az uretánhoz lényegesen javítja annak képességét, hogy ellenálljon az intenzív hőterhelésnek, ami azt jelenti, hogy az alkatrészek hosszabb ideig tartanak, mielőtt elkezdenének szétesni. Amikor a gyártók a megfelelő adalékanyagokat választják, és azt jól bekeverik a nyersanyagba, akkor olyan anyagokat kapnak, amelyeket kifejezetten magas hőmérsékletű környezetekre terveztek. Valós körülmények között végzett tesztek azt mutatták, hogy ezek a különlegesen összeállított keverékek körülbelül 25%-kal jobban bírják a hosszabb ideig tartó hőterhelést, így a tömítések akkor is épek maradnak, amikor az ipari körülmények különösen kemények. Ugyanakkor nagyon fontos a megfelelő összetétel kiválasztása. A választás erősen attól függ, hogy az adott alkatrésznek pontosan mi a feladata, mivel különböző alkalmazások különböző szintű védelmet igényelnek a termikus stresszel szemben, miközben megőrzik a jó tömítőtulajdonságokat az adott kemény körülmények között.
Amikor fagyos körülmények között dolgozunk, ésszerű olyan uretán alapú anyagokat választani, amelyek arra lettek kialakítva, hogy hajlékonyak maradjanak akkor is, amikor a hőmérséklet jelentősen csökken. Ezek az anyagok megőrzik rugalmasságukat a hidegben, amit kutatások is alátámasztanak, például körülbelül 15 százalékkal kevesebb tömítési hiba fordul elő ilyenkor a kemény tél során. Azok számára a létesítmények számára, ahol az éjszaka fagyott csövek mindennapos jelenség, a megfelelő tömítések fenntartása elengedhetetlen a zavartalan üzemvitelhez. Az anyagtudományi szakemberek folyamatosan újabb és hatékonyabb megoldásokat dolgoznak ki, így az extrém hidegben működő vállalatoknak mára valóban bevált termékek állnak rendelkezésre, nem csupán a remény, hogy a szabvány anyagok ellenállnak a természet legszélsősebb körülményeinek.
A szoknyalemez-tömítések működésének vizsgálata lineáris rezgőberendezésekben magas hőmérsékleten történő ásványfeldolgozás során rávilágít arra, hogy bizonyos módosítások miért szükségesek a hatékonyabb üzemelés érdekében. A tényleges berendezéseken végzett tesztek azt mutatták, hogy a hőállóságra kifejezetten kezelt poliuretán tömítések lényegesen jobban bírják a szélsőséges hőmérsékleteket és a folyamatos rezgést, mint a szabványos tömítések. Ezek a speciális tömítések zökkenőmentesen működnek akár hónapokig tartó por, nedvesség és ingadozó hőmérséklet hatására is, amelyek más, általános anyagokat idő előtt tönkretennének. A bányászati műveletek számára, amelyek forró ércek feldolgozásával foglalkoznak, ilyen típusú tartósság kevesebb leállással és karbantartási költséggel jár. Az elmúlt évek során anyagkutatók és mérnökök szorosan együttműködve fejlesztették ki ezeket a speciális tömítőanyagokat, ötvözve hagyományos gyártási technikákat a polimerkutatás legkorszerűbb eredményeivel, hogy megoldást találjanak az ipari környezetben felmerülő egyik legnehezebb tömítési problémákra.
A kör alakú képernyők által tapasztalt hőciklusozási problémák igazán megterhelik a hagyományos tömítőanyagokat, gyakran drága leállásokat okozva az üzemeltetés során. Valós gyártási környezetekből származó kutatások azt mutatják, hogy az uretán alapú megoldásokra való áttérés jelentősen javítja a hőmérsékletingadozások kezelését anélkül, hogy a tömítések integritása sérülne. Amikor a gyártók időt fordítanak arra, hogy megfigyeljék, hogyan működnek valójában a körvibráló sziták mindennapokban, képesek olyan hatékonyabb tömítési megoldásokat tervezni, amelyek pontosan illeszkednek a berendezések igényeihez. Ez a célzott stratégia csökkenti a váratlan leállásokat, miközben hosszabb ideig biztosítja a zavartalan termelést. Számos gyár valós javulást ért el azáltal, hogy speciális tömítőanyagokra váltott, amelyek ellenállnak az ilyen gépek által rendszeresen tapasztalt kemény körülményeknek.
A magas frekvencián működő szűrőberendezések víztelenítéséhez jó tömítés szükséges, amely elviseli az állandó mozgásból fakadó kopást és a változó nedvességviszonyokat. Tanulmányok azt mutatják, hogy különlegesen kialakított poliuretán tömítések sokkal jobban teljesítenek ezekben a helyzetekben a szabványos megoldásokhoz képest. Ezek a tömítések tartósabbak is, mivel éppen a víztelenítési folyamat során jelentkező igénybevételekre lettek kialakítva. Ami egy területen jól működik, gyakran alkalmazható más iparágakban is. Például hasonló elvek érvényesülnek az élelmiszer-feldolgozó berendezések vagy a bányászati gépek esetében is, ahol a rezgés jelentős problémát jelent. A speciális tömítések nemcsak gyakorlati, hanem gazdasági szempontból is értelmesek, mivel csökkentik a leállási és karbantartási költségeket hosszú távon. Előretekintve, ez a célzott megközelítés továbbra is hajtóerő marad a tömítéstechnológia fejlesztésében, amelyet egyre több ágazatban alkalmaznak.
Az uretán szoknya tömítések optimálisan -30 °F és +240 °F között működnek. Ezen határokon belül a tömítések hatékonyan megőrzik mechanikai tulajdonságaikat, csökkentve az üzemzavarok kockázatát.
A magas hőmérsékletek hőbontáshoz vezethetnek, amely miatt az uretán tömítések elveszíthetik rugalmasságukat, rideggé válnak, és teljesítményük akár 20%-kal is csökkenhet, ha túllépik a javasolt határértékeket.
A hideg időjárás növeli az uretán tömítések ridegségének és repedésének veszélyét, amely a -20 °F alatti hőmérsékleteknek való kitettség esetén akár 30%-os meghibásodási rátát is eredményezhet. A hideg időjáráshoz alkalmazkodó speciális összetételek kiválasztásával csökkenthetők ezek a kockázatok.
Igen, különleges adalékanyagokat lehet az uretánba keverni a hőállóság javítása érdekében, amely hosszabb ideig tartó magas hőmérsékletnek való kitettség során akár 25%-os teljesítménynövekedést is eredményezhet.
A hőtágulási mértékek alapján történő beállítások, például az 5,5 és 6,5 x 10^-5 közötti uretánra jellemző tágulási együttható figyelembevétele megakadályozhatja a tömítések hőmérsékletingadozásból fakadó elmozdulását, ezzel javítva a teljesítményt és meghosszabbítva a berendezések élettartamát.
EN
